Hogyan változz (BTS) 1

Sziasztok! Meg is hoztam a második részt. Kellemes olvasást! :)

 

A következő reggelem az átlagosnál is nehezebben indult el. Valahogy nem akartam megszabadulni a kényelmes és meleg ágy védelmétől mégis meg kellett emberelnem magam hisz egy újabb leányzó várt a segítségemre.
Muszáj volt megvizsgálnom a hanganyagját, a videó üzenetét illetve a külön nekem írt levelét. Mindegyik lányhoz volt egy kisebb kérésem. Be kellett számolni mit vártak el tőlem és hogy viszonyultak a kamerák előtti szereplésekhez.

Ezt természetesen csak én olvastam el. Ezáltal meg bírtam tervezni a teljes műsor menetét, sőt még nézelődni is bírtam a környéken, bevizsgálni a boltokat.

- Egy újabb hosszú nap - motyogtam saját magamnak hisz a kibérelt kisházban csak én tartózkodtam. Két hónapot kellett Korea területén eltöltenem és kis segítséget nyújtanom, amit nagyon élveztem. Hivatalosan nem voltam stylist hisz sosem fejeztem be a fő sulit. Tizenkilenc évesen hagytam ott mikor megtalált Don a seggnyalóival karöltve. Azt állították a kisugárzásommal és a stílusommal sokra vihetem. Tehát föltettek egy ajánlatot én pedig éltem vele. És igazuk lett.

Pár hónap alatt otthonom nagy része megismerte a műsort és rengetegen jelentkeztek átalakításra, önbizalom növelésre. Aztán jött az ötlet...

amikor egy lány beállított a céghez és a segítségemet kérte. Pontosabban egy koreai lány. Keresgélni kezdtem és észrevettem mennyire népszerű volt a "Hogyan változz" náluk. Tehát egy gyors nyelvlecke után indultunk is. Na jó nem volt ez ilyen egyszerű hisz rengeteget kellett a nyelvet tanulnom és minden apróságra odafigyelni.

Közben vezettem tovább a műsort, persze sok segítséget kaptam hisz sokak szerint jó volt az ötletem. És hát a legfontosabb, a szülök engedélye, véleménye. Természetesen támogattak csak féltették egy szem lányukat, amit meg is értem. Nagyon jó kapcsolatom volt velük. Határozottan nem a konzervatív szülők csoportjába tartoztak.

Hosszú gondolatok közben lassan elkészültem. Mivel forgatás előtt voltam még jobban odafigyeltem az összeállításomra. Maradtam a saját stílusomnál. Egy szűk sötétkék farmer, krémszínű ing és az elmaradhatatlan kiegészítők. Természetesen a magas sarkút messziről elkerültem és minél kevesebbet kellett használnom annál inkább örültem magamnak. Barna, hullámos hajam egyszerűen kifésültem majd nekiláttam a dolgomnak.

- Szia Bess - szólalt meg a videóban egy fekete szög egyenes hajú, fogszabályzós lány - nagyon köszönöm, hogy engem választottál. Valójában tetszik egy fiú csak nem érzem magam elég szépnek hozzá. Kérlek, segíts rajtam.

Bájos.

Nagyjából ezt mondta el a hangüzenetében illetve írt egy hosszú rajongói levelet.

Hatalmas mosollyal az arcomon indultam el az ideiglenes stúdióba és kapcsolódtam be a tervezési folyamatokba. Mindent teljesen jól elterveztünk majd két kamerással és Sammel indultunk el a lány által megadott címre. Teljes meglepetést szerettem volna ezért a videóban megadott számot hanyagolva indultunk el hozzá. Nem szerettem, mikor előre készülődtek ezért meg szoktam lepni őket egy nappal előbb.

A házhoz érve kipattantunk a kocsiból, összeszedtük a cuccokat és indultunk is a ház felé. Tipikus koreai ház tárult szemünk elé. Nagyon szép volt főleg a barnás falak.

Az ajtóhoz érve elhangzott a szokásos mondat miszerint elkezdődött a felvétel, már csak a lányra volt szükségünk tehát becsöngettem. A kamerások Sammel együtt izgatottan várták az ajtó nyitódását, ami percekkel később meg is történt majd a videóban látott lány kikerekedett szemekkel nézett ránk.

- Úristen! - sírta el magát majd arcát kezeibe temettem. Odamentem hozzá majd jó szorosan megöleltem.

- Itt vagy. Bess te tényleg itt vagy - állapította meg.

- Hát persze, jöttem segíteni neked.

Ennek hatására fölnézett rám és végre elmosolyodott.

- Úgy örülök.

Gyors a kamerák felé fordultam majd a szokásos szövegem végigmondtam és belekezdtem az aznapi adásba.

- Mutatkozz be nekünk - kértem a mellettem álló lányt.

- Sziasztok - kissé meghajolt majd fojtatta – Lee Jina vagyok.

- És ennyi! - ordította el magát Sam olyan hangosan, hogy szinte megijedtem. A szokásos utasítást kaptam, miszerint mennyünk be és beszéljünk meg mindent. Illetve kérte Jinát hogy meséljen el mindent, amit amúgy nem tudott a videóba.

- Szóval? Hogy vagy? - kérdeztem, amikor már ketten voltunk bent a szobájában. A többieket elküldtem.

- Nagyon boldog vagyok - közölte velem zavartan.

- Na, nézzük meg a mostani ruhatárad. Fölkelt majd kinyitotta a szekrények ajtaját utat engedve nekem. Én természetesen azonnal kaptam az alkalmon és bevizsgáltam mindent. Rengeteg sötét színt raktározott be, volt ami már ezer éves darabra hasonlított.

- Ez mi itt? - nevettem el magam majd kiemeltem egy tőle három számmal nagyobb inget.

- Hát az apáé csak szeretem és érted

- Nem apu ruháit kéne elkérned, hanem néha mondjuk a bankkártyáját - mondtam neki. Természetesen mindezt nem komolyan gondoltam.

Nem tanítottam arra senkit, hogy költse el a szülei összes pénzét.

- És a többi miért ekkora?

- Hát majdnem tíz kilót fogytam - kezdett bele - de nem volt szívem kidobni. Szóval gondoltam tuti úgyis fogok még hízni tehát lesznek ruháim.

Fölnézett rám majd mindkettőnkből kitört a nevetés.

- Oké - kezdtem bele majd visszaültünk az ágyára - és mit vársz tőlem? Mit tegyek?

- Segíts nekem találkozni a szerelmemmel.

- Rendben. Megpróbálok mindent megtenni. És ki a fiú? Mesélj róla.

Az eddiginél is nagyobb mosollyal állt föl, megragadta a kezem és fölrántott engem is. Szuper sebességgel haladtunk át a ruhakupacok között majd megállt a fal mellett és egy képre mutatott.

- Ő az - a fiú, akire mutatott szuper divatos volt. Haja tökéletesen be volt állítva, ami teljesen jól állt neki. A többiekkel körülötte szinte teljesen ugyan ez volt a helyzet. Mindegyik jól nézett ki. - Ő Jungkook a BTS egyik tagja.